Wenzel Gusztáv

Wenzel Gusztáv
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Életrajzi adatok
Született	1812. január 19. Luckau
Elhunyt	1891. november 23. (79 évesen) Budapest
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	magyar
Házastárs	1.f. Feszl Alojzia[1] 2.f. Brunner Adél (1836-1889)[2]
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	Egyetemes európai jogtörténet
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenzel Gusztáv témájú médiaállományokat.

Kövesdi Wenzel Gusztáv (Luckau, Szászország, 1812. január 19. – Budapest, 1891. november 20.) jogtudós, egyetemi tanár, történetíró, az MTA tagja, a főrendiház tagja. Talán legjelentősebb műve az Árpádkori Új Okmánytár című forráskiadványsorozat.

Életpályája

Alsó-Luzsicában (Niederlausitz) született, ahol atyja akkor a Napóleon ellen viselt háborúban mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait a milánói katonaiskolában kezdette és a veronai gimnáziumban folytatta, majd Salzburgba került, végül a veszprémi és váci gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. A jogot Bécsben és Pest-Budán hallgatta. 1836-ban jogi doktor lett; ekkor adta ki első értekezését Dissertatio inauguralis juridica de fontibus iuris privati Hungarici et theses e scientiis iuridicis ac politicis, Pestini.

Elvállalta József nádor fiának, Sándor királyi hercegnek a tanítását, azonban a herceg még ugyanabban az évben meghalt. Wenzel Gusztáv ezután a pesti tudományegyetemen a bölcsészeti, majd 1838-ban a jogi karnál nyert helyettes tanári minőségben alkalmazást. A következő évben Bécsben a Theresianumban a magyar ifjak magyar jogi tanára és prokurátora lett. Innen a szabadságharc után a pesti egyetemre került és 1850-ben a magánjog és bányajog rendes tanárává nevezték ki. 1861-ben a magyar magánjog tanítását fogadta el s tanította 1889-ig. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. szeptember 18-án levelező tagjává választotta, akkor, midőn még alig írt egyebet, mint az 1843-ban kiadott magyarázó szöveget a Geiger Nepomuk János magyar történelmi tárgyú képeihez, mely Bécsben magyar és német nyelven jelent meg; de aki felkutatta a legelrejtettebb forrásmunkákat, levéltárakat s búvárkodott, folyamatosan kereste az összeköttetést a külföld legjelesebb tudósaival. 1866-ban a pesti egyetem rektora, 1868-ban királyi tanácsos lett. A Magyar Történelmi Társulat másodelnöke s a délszláv történeti társulat tagja, 1879. május 12-én ünnepelte negyvenéves tanári jubileumát. Ekkor I. Ferenc József magyar király kövesdi előnévvel nemességet adományozott neki, az egyetemtől pedig a díszoklevelet kapott. 1889-ben történt nyugdíjaztatása alkalmával a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki.

Irodalmi módszerének talán legfőbb jellemvonása az, hogy minden írását, amelynek természete ezt megengedte, elsősorban saját forráskutatásaira építette. A kútfők felkeresésében fáradhatatlan volt. Mint jogtörténész úttörő volt, mert nevéhez fűződik az egyetemes európai jogtörténet megteremtése. Meggyőződése volt, hogy a hazai jogélet, a hazai jog történetét csak az európai jogfejlődés menete teszi érthetővé. Lelkesen képviselte a magyar jogot. A magyar és erdélyi magánjog rendszere című kétkötetes magánjogi főművében állandóan hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a magyar magánjog mind történeti előzményei, mind fejlődési irányai szerint nemzeti jog, melynek kútfői idegen befolyások által nemzeti jellemökből nem voltak soha kivetkőztetve.

Dédunokája idősebb dr. Bertényi Iván történész.

Emlékezete

Emlékbeszédet Vécsey Tamás tartott felette az Akadémián. (Emlékbeszédek VIII. kötet 5 füzet).

Művei

• 1850 [1]. Pest
• 1850 Werbőczy István velenczei követsége 1519: Marino Sanuto eredeti feljegyzéseiből: Pest: Eisenfelsés Emich ny. 1850. 14 p.
• 1851 Tanulmányok a "Magyar Jogtudomány" köréből:I.:Kitonich János "Directio methodica processus judiciarii juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae" című munkájának jogtudományi méltatására. Pest: Eisenfels és Emich Könyvnyomdája, 1851. 25 p.
• 1853 Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerbvajdaság és a Temesi Bánság számára (1852. szept. 16-ról): különös tekintettel a bíróságaink tiszti eljárását illető rendeletekre, az erdélyivel (1852. máj. 3-ról) egybefoglalva. Pest: Geibel, 1853. VII, 381, 85 p.
• 1854 Az ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázata. Pest
• 1855 Handbuch des österr, allg. Bergrechtes. Bécs
• 1856 Okmányi kalászat. Pest
• 1856 A magyar történet legrégibb idejétől 1561-ig. Pest
• 1856 Bon Alajos jelentése. Pest
• 1856 Kiefenberger és Radler német költeményeik méltatása. Pest
• 1856 Budai regesták. Pest
• 1857 Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánja emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543. Pest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottmánya, 1857. XXXIV., 410 p.
• 1859 Mátyás király egykorú szobra Budiszinban
• 1860-1870 Codex Diplom. Arpadianus Continuatus. Árpádkori Új Okmánytár I-VIII. Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria. I. II. III. IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII.
• 1863 Ozorai Pipo: magyar történelmi jellemrajz Zsigmond király korából. Pest: Emich G., 1863. 101 p.
• 1863-1864/1872/1879/1885 A magyar és erdélyi magánjog rendszere I-II. Pest: Egyetemi Ny. 1863-1864.
  • 1. kötet: 1863. XIX, 689 p.
  • 2. kötet: 1864. X, 388 p.
• 1869/1870/1873 Egyetemes európai jogtörténet. Buda/Budapest: Egyetemi Ny., 1869. XIII, 760, [1] p.
• 1866/1872 Magyar és erdélyi bányajog rendszere. Buda/Pest
• 1871 Kassa város parketkészítése a XV. század kezdetén. Pest
• 1872 Magyarország jogtörténetének rövid vázlata. Pest
• 1872 Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest
• 1872 Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Pest
• 1872 A magyar bányajog rendszere: 1. füzet: Általános rész, 2. füzet: Különös rész. Pest: Athenaeum; Budapest: Magy. Kir. Egyetemi Könyvnyomda, 1872-1879. 216 p.
• 1873 Adalék az erdélyi szászok történetéhez, az Andreanum előtti időkből. Pest
• 1873 Adalék 1352-ből az Arany Bulla néhány czikkének alkalmazásához és magyarázásához. Pest
• 1873 Nevezetes per lőcsei polgárok között : 1421-1429 : adalék Magyarország jogtörténetéhez. Pest
• 1874 Stibor vajda : életrajzi tanulmány. Pest
• 1874/1876 Magyar Diplomácziai Emlékek az Anjou-korból I. II. III.
• 1874 A magyar magánjog rendszere. 1. kötet: 3. kiad. 1879. XX, 422 p.; 2. kötet: 2. kiad. 1874. XII, 519 p. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Könyvny., 1874-1879
• 1875 Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724-1769-iki működésére. Budapest
• 1876 Az összehasonlító jogtudomány és a magyar magánjog. Budapest
• 1876 Az Országos jog és a particularis jogok közti viszony. Budapest
• 1876 Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a nagy-lucsei Dóczyakkal : 1494-1548. Budapest
• 1877 Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben. Budapest
• 1877 Az egyetemes európai jogtörténetnek rövid vázlata. Budapest: Pfeifer, 1877. 218, [2] p.
• 1878 A „Servitus fumi immittendi” hazai jogunk rendszerében. Budapest
• 1878 A XV. századi tárnoki jog – Tanulmány a hazai jogtörténet köréből. Budapest
• 1878 Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz, négy egykorú püspök a Bethlenfalvi Thurzó-családból : 1497–1540. Budapest
• 1879 Tata fénykora : 1412-1542. Budapest
• 1880 Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest
• 1881 Az európai vasuti ügy fejleményei és eredményei a magyar magánjog szempontjából. Budapest
• 1882 A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Budapest
• 1883 A vasúti ügy s a pósta- és távirdai ügy közti összeköttetés Magyarországban, a közlekedési és név szerint a vasúti jog szempontjából. Budapest
• 1884 Kritikai tudományok a Frangepán család történetéhez. Budapest
• 1885 Az 1848. előtti magyar magánjog: tekintettel ujabb átalakitására. Budapest: M. Kir. Egy. Ny., 1885. XX, 430 p.
• 1887 Rosztizlaw galicziai herczeg, IV. Béla magyar királynak veje. Budapest
• 1887 Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest
• 1986 Sátoraljaújhely város kiváltságlevele, 1261. [Miskolc]: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1986. 12 p.

Számos tanulmánya jelent meg a Magyar Történelmi Emlékekben, a Magyar Történelmi Tárban, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi tárgyú értekezéseiben, a Történelmi Értekezések között, az Akadémiai Értesítőben, az akadémia Évkönyvében, az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, valamint a Magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésének munkálatai közt.

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Wenzel Gusztáv életrajza. Országgyűlési Könyvtár – Magyar Jogi Portál.
• Wenzel Gusztáv digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája

További információk

• Művei a REAL-EOD-ban
• biographien.ac.at [Wenzel von Kövesd, Gusztáv (Gustav) néven]

Kapcsolódó szócikkek

• Jogtörténet

Irodalom

• Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.1039. p.
• Ujlaki Miklós: Wenzel Gusztáv. In: Jogi professzorok emlékezete. Budapest, 1935. 65-75. p.