Zetelaka
Zetelaka (Zetea) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hargita | ||
Község | Zetelaka | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 537360 | ||
SIRUTA-kód | 86375 | ||
Népesség | |||
Népesség | 4305 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 4457 | ||
Népsűrűség | 20,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 528 m | ||
Terület | 206,76 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Zetelaka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zetelaka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f6/Josephinische_Landaufnahme_pg178.jpg/260px-Josephinische_Landaufnahme_pg178.jpg)
Zetelaka (románul: Zetea) község Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag hozzá tartozik Zeteváralja, Ivó, Deság, Küküllőmező és még Sikaszó is.
Fekvése
A község Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik.
Nevének eredete
Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.
Története
1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A település fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók
- A vár csekély romjai a helységtől félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
- Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).
- A településen sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.
- A helység fölött kialakított víztározó ismert horgászhely (pisztráng, süllő, domolykó, ponty, pénzes pér, csuka).
Képgaléria
- Képek Zetelakáról a www.erdely-szep.hu honlapon [1] [2]
Híres emberek
- Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
- Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.
- Itt született 1894-ben Máthé Ferenc ferences rendi szerzetes, egyházi író, szerkesztő.
- Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a Duna-csatornánál létesített munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
- Itt született 1901-ben Szabó Dömjén római katolikus egyházi író.
- Itt született 1914-ben Mezei Mózes ferences szerzetes, egyházi író, szótáríró.
- Itt született 1949-ben Tornay Endre András szobrász és éremművész.
- Itt született 1962-ben Vofkori Tímea költő, esszéíró, történettudományi szakíró.
Testvérvárosok
Balatonföldvár, Magyarország
Kismányok, Magyarország
Balatonfenyves, Magyarország
Tiszanána, Magyarország
Bozsok, Magyarország
Kismaros, Magyarország
Gyöngyöspata, Magyarország
Sárbogárd, Magyarország
Derekegyház, Magyarország
Tardoskedd, Szlovákia
Nagymányok, Magyarország
Jegyzetek
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap