Duschek Ferenc

Duschek Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő 1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11.
Előd	Kossuth Lajos
Utód	Lónyay Menyhért (1867 után)
Született	1797. augusztus 28.[1] Radovesice
Elhunyt	1872. október 17. (75 évesen)
Foglalkozás	közgazdász politikus
Duschek Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat.

Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

Élete

Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.

Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismerésül 1821. január 26.-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelőjeiadó, I. Ferenc magyar királytól, nemességet és családi címert szerzett.^[2]

Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.

Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.

Források

• Bokor József (szerk.). Duschek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 

Jegyzetek