Keresd

Keresd (Criș)
A keresdi Bethlen-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Dános
Rang	falu
Községközpont	Dános
Irányítószám	547201
SIRUTA-kód	116518
Népesség
Népesség	518 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	28 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 24° 41′ 38″46.14388889, 24.6938888946.143889°N 24.693889°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 24° 41′ 38″46.14388889, 24.6938888946.143889°N 24.693889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keresd (románul Criș, németül Kreisch): falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Dános községhez tartozik.

Fekvése

Segesvártól 12 km-re délnyugatra a Keresdi- (vagy Dános-) patak partján fekszik.

Története

Keresd nevét az oklevelek 1305-ben említették először Keresd néven, mint a Becsegergely nemzetség tagjainak birtokát.

Keresd birtokán 1305-ben az e nemzetségből származó Apa fiai és Miklós fia Gergely osztozott meg. Az osztozáskor Keresd Apa-fi Gergelynek jutott.

Itt székelt az erdélyi püspökség alá tartozó hét szász dékánátus (káptalan) egyike is. A keresdi dékán alá tartozott többek között Almakerék és Bese papja is, kiket 1309-ben Gentilis bíboros kiközösített.

1367-ben I. Lajos király oklevele Keresdet már Bethlen-birtokként említette.

Várkastélyának alapjait a 15. század közepén Miklós fia Márk rakta le. 1559-ben bővítették és régi részeit is átalakították. 1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit. Bethlen Elek (1643–1696.XI.3) itt írta meg Bethlen Farkas Erdélyi történetét is. Bethlen Elek nyomdát állíttatott fel Keresden, hogy kinyomtassa Bethlen Farkas történeti művét. A mű kinyomtatását 1684-ben elkezdték ugyan, de csak részben készült el, Thököly Imre 1690-es beütésekor példányai megsemmisültek.

Keresd végig a Bethlen család birtoka volt, a század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták, azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.

A falunak 1910-ben 1343, német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1992-ben 684 lakosából 388 román, 157 szász, 110 cigány, 32 magyar.

2014-ben az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre. A kastélyban a tervek szerint az alapítvány képzési és nevelési központja jön majd létre.^[2]

Látnivalók

• Bethlen-kastély

A Dános-patak partján a dombok közt elrejtve áll négyszög alaprajzú várkastélya elhanyagolt állapotban. A négy bástya közül már csak kettő áll. A kastély a Bethlen család rezidenciája volt, amely reneszánsz stílusban épült 1400 előtt. 1949 márciusában államosították és a bukaresti kulturális minisztérium hatáskörébe rendelték.

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Györffy György: Fehér vármegye (2. 198)
• Magyar Életrajzi Kexikon

Hivatkozások

További információk

• A kastély honlapja (hu, en, de, ro)^{[halott link]}
• Képek a keresdi Bethlen-kastélyról