Székelyvécke
Székelyvécke (Vețca) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Székelyvécke |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 547640 |
Körzethívószám | 0265 |
SIRUTA-kód | 120183 |
Népesség | |
Népesség | 342 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 402 (2011)[1] |
Népsűrűség | 9,12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 37,49 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 47′46.35, 24.78333333333346.350000°N 24.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 47′46.35, 24.78333333333346.350000°N 24.783333°E | |
Székelyvécke weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székelyvécke (1899-ig Véczke, románul: Vețca, németül: Wetz) falu Romániában, Maros megyében. Székelyvécke község központja, Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik hozzá.
Fekvése
A Marosvásárhelytől 39 km-re délkeletre, a Kis- és a Nagy-Küküllő vízválasztó dombságának északi oldalán, a Vécke patak által kialakított hosszanti völgy középső szakaszának felső részén fekszik.
Története
1301-ben feljegyzett határnév "Weichkefew " a meglétére útal. 1342-benaz erdélyi nemesség Tordán tartott közgyűlésében akkori birtokosai az ellen tiltakoznak, hogy a falut a székelyek megprobálták elfoglalni. 1448-ban már Udvarhelyszékhez tartozik és akkori lakói a szék közgyülésében perelnek egy homorodjánosfalvi malomhelyért. A falutol délre fekvő Tatárvár nevű magaslaton a hagyomány szerint vár volt. Római katolikus temploma 1790 és 1792 között épült, a régi középkori templom épitőanyagának a felhasználásával, amit ekkor lebontanak. Ez a templom a temetőben állott és a 16. század előtt plébániatemplom volt. A 16. században a falu népe, egy székely szombatos kitérövel, unitárius vallású lett. 1720 -tól rekatolizálódott és 1923-ban a templomot is vissyafoglaják az unitáriusoktól és újra katolikus lesz. A régi Balássi udvarház mára nem maradt fenn. 1910-ben 839 lakosából 830 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 462 lakosából 453 magyar és 9 román volt.
Jeles szülöttei
- Itt született 1940. július 7-én Visky Árpád magyar színművész.
- Itt született 1962-ben Birtalan Ákos romániai magyar politikus, turisztikai miniszter.
Látnivalók
- Székely kálvária és a Székely Golgota
- A székelyvéckei kilátó
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Sablon:Maros megye települései
Maros megye közigazgatása | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap