Kovászó

Kovászó (Квасово)
Kovászó címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Nagybereg község
Rang	falu
Alapítás éve	1270
Irányítószám	90264
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	899 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	49
Népsűrűség	397,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	2,26 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″48.186388888889, 22.77027777777848.186389°N 22.770278°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 46′ 13″48.186388888889, 22.77027777777848.186389°N 22.770278°E
Kovászó Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászó témájú médiaállományokat.

Kovászó (ukránul Квасове (Kvaszove / Kvasove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszásztól 15 km-re délkeletre a Borzsa jobb partján fekszik.

Nevének eredete

A falu nevére kétféle magyarázat is van: nevét a határában álló Kovas sziklától kaphatta, vagy az ószláv kvasz szóból keletkezett.

Története

Kovászó nevét 1270-ben említette először oklevél Koazou néven, mint királyi birtokot. Később több család nak is volt itt birtoka, így a Jakcs, a Rédey, Lónyay családok is birtokosai voltak.

13. századi várának romja a Borzsa partján egy dombon áll és valószínűleg a tatárjárás után épült. Először kerek lakótornya készült el, majd a magaslat alakját követő várfalak épültek fel. 1564-ben a császár romboltatta le, mivel tulajdonosa rablótanyának használta.

A település timsógyára 1809-ben létesült.

1910-ben 668, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 1000, többségben ruszin lakosa mellett kevés magyar is lakja.

Nevezetességek

• Kovászói vár - Kovászó vára valamikor a tatárjárás után épülhetett a Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslatra. Először a kerek lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak készültek el. 1390-ben Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár volt. A török időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát rablótanyául használta, gyakran végigrabolva fegyvereseivel a környéket. 1564-ben a rablótanyaként használt várat Schwedli Lázár császári biztos elfoglalta és leromboltatta. Azóta romos állapotában áll.

• Református fatemploma - 1733-ban épült, majd helyette 1895-ben készült el mai temploma.

• Görögkatolikus temploma - 1390-ből való, 1750-ben barokk stílusban építették újjá.

Híres emberek

• Itt született Gerevich Emil (1854–1902) matematikus, tanár, főreáliskolai igazgató, miniszteri biztos.