Tiszasásvár

Tiszasásvár (Тросник)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Nagyszőlős község
Rang	falu
Alapítás éve	1376
Irányítószám	90352
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	2222 fő (2001)
Népsűrűség	0,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	126 m
Terület	3679 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.1, 22.95027777777848.100000°N 22.950278°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.1, 22.95027777777848.100000°N 22.950278°E
Tiszasásvár Pozíció Kárpátalja térképén

Tiszasásvár település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Nagyszőlőstől délnyugatra, a Tisza jobb partja mentén Tiszaszirma és Fancsika közt fekvő település.

Története

Nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először: Sa/uar [Sa(s)uar], majd 1375-ben Sasuar néven említették az oklevelekben.

A falu mellett folyó Tisza itteni szigetén egykor vár állt.

Tiszasásvár egykori birtokosai a Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, báró Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis családok és ezek örökösei voltak. A 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 947 lakosa volt, ebből 514 magyar, 37 német, 396 rutén, melyből 773 görögkatolikus, 42 református, 106 izraelita volt.

Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában így ír a településről: „Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében [vármegyében], a Tisza partján, 536 g. kath. lak. [görögkatolikus lakossal], s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett.”

A trianoni béke értelmében 1920. június 4-én Csehszlovákiához került az első bécsi döntésig, 1938. november 2-áig, majd a második világháború után a Szovjetunió része lett, annak felbomlásáig.

Neves tiszasásváriak

• Itt született Lator László (1927–2023) költő, műfordító, irodalomtörténész

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Sásvár), Pest, 1851
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára, 1914, ISBN 963 85683 3 X