OMÁV IVfn és IVfh

OMÁV IVfn és IVfh
OMÁV IVfn. és IVfh osztály MÁV IIIl osztály OMÁV 35 sorozat kkStB 231 sorozat MÁV 339 sorozat BBÖ 231 sorozat CFR 339 sorozat GYSEV IIIl osztály DRB 34.7001
Pályaszám
501–521, 551–560, 3522–3535
Általános adatok
Gyártó	Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban	1890–1904
Selejtezés	GYSEV: 1964-ig
Darabszám	OMÁV: 35+10 db MÁV: 10 db (az OMÁV-tól) kkStB: 35 db (az OMÁV-tól) BBÖ: 35 db (a kkStB-től) CFR: 8 db (a MÁV-tól) GYSEV: 6 db (5 db a BBÖ-től és 1 db a DRB-től) DRB: 1 (a BBÖ-től) db
Műszaki adatok
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 462 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	60 km/h
Ütközők közötti hossz	15 385 mm
Hossz	9 020 mm
Magasság	4 570 mm
Szélesség	2 770 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	3 950 mm
Teljes tengelytávolság	3 950 mm
Üres tömeg	37,1 t
Szolgálati tömeg	41,95 t
Tapadási tömeg	41,95 t
Legnagyobb tengelyterhelés	14,0 t
Vonatfűtés	gőz
Gőzvontatás
Jelleg	C–n2
Tengelytávolság szerkocsival	10 741 mm
Hengerek
Száma	2
Átmérője	450 mm
Dugattyú lökethossza	650 mm
Állókazán típusa	porosz / Polonceau[1] rendszerű síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	2 199 mm
Gőznyomás	10 bar
Tűzcsövek
Száma	193 db / 178 db[1]
Belső/külső átmérője	46,5/52 mm
Hossza	4 135 mm
Rostélyfelület	2,3 m²
Sugárzó fűtőfelület	9,85 m² / 9,4 m² [1]
Csőfűtőfelület	130,35 m² / 120,3 m² [1]
Gépezeti vonóerő	52,97 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő	65,82 kN
Szerkocsi
Típusa	kkStB: 37 MÁV: K[2]
Szolgálati tömege	26,8
Vízkészlet	9,5 m³
Tüzelőanyag-készlet	6,3 m³
Sablon • Wikidata • Segítség

A IVfn. és IVf^h osztályú mozdonyok az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) tehervonati szerkocsis gőzmozdonyai voltak, melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is.

Az ÁVT 1890 és 1904 között 35 db IVfn. és IVfh osztályú mozdonyt szerzett be (18-at 1897 előtt és 17-et utána) ezeknek a három csatolt kerékpárú gépeknek a megerősített változatából. melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is. Viszonylag nagy kerekei voltak, ezért sík vidéken 70 km/h sebességet is elértek. A mozdonyoknak nyitott Gooch-vezérlése volt.

Az ÁVT Gépgyára a és a Simmering műhely által épített mozdonyokat az ÁVT a IVfn osztályba sorolta. Később átszámozták őket 35 sorozatúvá.

További tíz db nagyon hasonló mozdonyt épített Az ÁVT Gépgyára 1890-1891-ben 551-560 pályaszámokon IVfh osztálybesorolással. Ez a tíz mozdony 1891-ben az OMÁV magyar pályarészeinek államosításakor a MÁV állományába került, ahol a IIIl osztály 3051-3060 pályaszámait kapták. 1911-ben a 338 sorozatba lettek beosztva.

Az államosítás után az osztrák rész járművei a kkStB 231.01-35 pályaszámokat kapták. Az első világháború után még valamennyi BBÖ pályaszámokat kapott. Öt gépet 1925-1928 között a GYSEV megvásárolt és ott a IIIl osztálybesorolást és 301-305 pályaszámokat kapták. A BBÖ az átvett mozdonyokat 1936-ig selejtezte, de a 231.34 számú még 1938-ban is üzemelt és a DRB 34.7001 pályaszámon állományba vette. A GYSEV 1941-ben a DRB-től megvásárolta a mozdonyt és 306 pályaszámon 1964-ig üzemeltette.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 501–518 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 
• Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993 
• Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien 1888.
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
• Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Verlag Slezak, Wien 1985, ISBN 3-85416-026-7.
• Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. alba, Düsseldorf 1989, ISBN 3-87094-110-3.
• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, ISBN 3-900134-41-3.