Bodonkút

Bodonkút (Vechea)
A bodonkúti ortodox fatemplom egy részlete
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kajántó
Rang	falu
Községközpont	Kajántó
Irányítószám	407214
SIRUTA-kód	57074
Népesség
Népesség	471 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	74 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	519 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 29′ 32″46.890389, 23.49232946.890389°N 23.492329°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 29′ 32″46.890389, 23.49232946.890389°N 23.492329°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonkút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodonkút, 1891-ig Burjánosoláhbuda (Burjánosbuda, románul Vechea, korábban Budaveche, németül Budendorf) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól 15 km-re északnyugatra fekszik. Dióssal egybeépült.

Nevének eredete

A mai neve népi névadás eredménye, amelyet hivatalossá tettek. Az Erdélyben ma is használt bodonkút szó jelentése 'fatönkkel bélelt forrás v. kút'. Korábbi nevének eredete megegyezik Budáéval. A burjános előtag gazzal benőtt vidékre vonatkozik. Először 1283-ban említették, Budathelke, majd 1315-ben Buda alakban. A 15. században egymás mellett két Buda, Nagy- vagy Új- és Kis- vagy Óbuda is létezett (1424: Obuda és Vybuda, 1441: Kysbuda, 1452: Nagbuda et Obuda). Bwryanosbwda néven először 1457-ben, Burjános Oláh Buda néven 1850-ben említették (1854-ben Oláh-Buda-Burjános). Mai román neve jelentéstapadással, a Buda Veche ('Óbuda') névből keletkezett.

Története

Kolozs vármegyei kuriális falu volt, több magyar kisnemesi család lakta. Magyar nyelvjárása eltér a borsa-völgyi falvakétól.

1766-ban református egyháza Dióssal együtt 140 felnőttet számlált. A 19. században Magyarmacskás filiája lett. A 19–20. században ideköltözött a „Macskások” (Diósmacskás, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szentmártonmacskás) fogyatkozó magyar nemességének nagy része is.

Kolozsvár piacaira aszalt szilvát és szilvaízt szállított. 1944 őszén a román csendőrség elrendelte a faluban található minden magyar nyelvű könyv elégetését.

Népessége

• 1850-ben 613 lakosából 426 volt román, 161 magyar, 14 zsidó és 12 cigány nemzetiségű; 426 görögkatolikus, 115 református, 55 római katolikus és 14 zsidó vallású.
• 1900-ban 673 lakosából 440 volt román és 233 magyar anyanyelvű; 450 görögkatolikus, 185 református, 27 római katolikus, 6 zsidó és 5 unitárius vallású. A lakosság 25%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 8%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 451 lakosából 356 volt román és 94 magyar nemzetiségű; 338 ortodox, 92 református és 16 pünkösdista vallású.

Látnivalók

• Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemploma 1726-ban épült.
• Református temploma 1908-ban épült. Beleépítették középkori templomának néhány részletét.

Híres emberek

• Nagybudai nemesi családból származott Budai Nagy Antal (Nagybudai Antal), 15. századi parasztvezér.
• Itt született Babos Sándor, mandzsúriai református misszionárius.
• Itt született és itt nevelkedett Gombár Dezső muzsikus.

Jegyzetek

Források

• Szabó T. Attila: A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei. Kolozsvár, 1945
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 252. o. ISBN 973-9203-57-4