Guga

Guga (Guga)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Alsókosály
Rang	falu
Községközpont	Alsókosály (Cășeiu)
Irányítószám	407161
SIRUTA-kód	56728
Népesség
Népesség	308 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″47.274488, 23.83098347.274488°N 23.830983°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″47.274488, 23.83098347.274488°N 23.830983°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Guga románul: Guga, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Déstől északnyugatra, Csicsógombás, Pecsétszeg, Falkosány és Felsőkosály közt fekvő település.

Története

Guga nevét 1590-ben Lapuhan néven említette először oklevél.

A falu 1569-től a Bocskaiak birtoka volt. Mivel előbb neve nem fordult elő az oklevelekben, valószínű, hogy 1569-1590 között keletkezett és valószínűleg Felsőkosály határából vált ki.

1590-ben Báthory Zsigmond e település, valamint Kaplyon, Alsó-, Felső-Kosály, Kis-Doboka, Csicsó-Hagymás, Ilosva és Kudu nevű birtokaiban Bocskay Istvánt mindkét ágra, és halálával pedig nővérei: Judith Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősítette. Kenéze ekkor Dragomir Demeter, Janka jobbágycsalád.

Az 1603 évi összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.

1607-ben Rákóczi Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát 1606 évi végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak, néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.

Későbbi névváltozatai: 1592-ben Guga, 1600-ban Lapuhán, 1650-ben Guga a. n. Lapuhán, 1808-ban és 1913-ban Guga.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 444 lakosa volt, melyből 32 magyar, 402 román volt. Ebből 377 görögkatolikus, 12 református, 36 görögkeleti ortodox 12 izraelita volt.

Jegyzetek

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája III.: A vármegye községeinek részletes története (Deés–Gyurkapataka). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 555–558. o.