Cécke

Cécke (Țețchea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Cécke
Rang	községközpont
Irányítószám	417605
SIRUTA-kód	31887
Népesség
Népesség	914 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	21 [1]
Népsűrűség	58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″47.04564, 22.32329447.045640°N 22.323294°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 44″, k. h. 22° 19′ 24″47.04564, 22.32329447.045640°N 22.323294°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Cécke (románul: Țețchea) falu Bihar megyében, Partiumban, Romániában, az azonos nevű község központja.

Fekvése

A Réz-hegység alatt, a megye középső részén helyezkedik el, a Sebes-Körös bal partján, 32 km-re Nagyváradtól, és 10 Km-re Élesdtől.

Történelem

Cécke (Czéczke) nevét 1256-ban említette először oklevél t. Czetka néven.

1341-ben Chechke, 1483-ban Czeczk, 1808-ban Czéczke, 1913-ban Cécke néven írták.

1332–1335 között Albertus sacerdos de v.Chezke, Paulus sacerdos de v. Gezke formában a telegdi uradalom határjárásában tűnt fel mint Hontpázmány nemzetségbeli Miklós fia Lampert birtoka. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 5, 1335-ben 5 garas pápai tizedet fizetett.

1341-ben egy oklevél régi kőegyházát is említette, amelyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek.

A középkorban vásáros hely volt, melynek piacán hármas kikiáltás útján idézték törvény elébe a megjelenni vonakodó peres feleket.

Az 1800-as évek elején a Beöthyek birtoka volt, a 20. század elején pedig Zathureczky Istvánnak volt itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka.

1910-ben 611 lakosából 367 magyar, 238 román volt. Ebből 37 római katolikus, 59 református, 455 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Népesség

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

• Románok: 577 lakos
• Romák: 237 lakos
• Magyarok: 22 lakos
• Szlovákok: 1 lakos
• Ukránok: 1 lakos

Látnivalók

• A Sebes-Körösön lévő mesterséges tó
• Céckei kastély, ma községháza

Gazdaság

Jelentősebb gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, faipar, cementgyár, betonkészítés, használt gumi és kaucsuk megsemmisítése.

Testvértelepülések

• - Hortobágy, Magyarország
• - Vartau, Svájc (a tárgyalások még folyamatban vannak)

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• A település honlapja
• A községről