Kerpenyéd

Kerpenyéd (Cărpinet)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Kerpenyéd
Rang	községközpont
Irányítószám	417135
SIRUTA-kód	28200
Népesség
Népesség	474 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 22° 29′ 38″46.454284, 22.49384946.454284°N 22.493849°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 15″, k. h. 22° 29′ 38″46.454284, 22.49384946.454284°N 22.493849°E
Kerpenyéd weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerpenyéd (Cărpinet), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös és a Kristyor patak mellett, Vaskoh délkeleti szomszédjában fekvő település.

Története

Kerpenyéd nevét 1588-ban említette először oklevél Carpinet néven. 1600-ban Kerpenetw, 1692-ben Kerpenyed, 1808-ban Kerpenyéth, 1851-ben Kerpenyest néven írták.

A település birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspök volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kerpenyest, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, erdős, hegyes vidéken, egy domboldal mellett, 535 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 1301 hold, ...Folyóvizei a Fekete-Körös és a Kristyor nevű patak.”

1910-ben 613 lakosából 608 román, 5 magyar volt, melyből 608 volt görögkatolikus. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.

Kerpenyéd lakosai a régi idők óta cserépedény égetéssel, csizmadia-mesterséggel foglalkoztak .

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1619-ben épült.

Hivatkozások

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.