Örvénd

Örvénd (Urvind)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Alsólugos
Rang	falu
Községközpont	Alsólugos
Irányítószám	417317
SIRUTA-kód	29939
Népesség
Népesség	754 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	886[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″47.067268, 22.28174847.067268°N 22.281748°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″47.067268, 22.28174847.067268°N 22.281748°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Örvénd (románul: Urvind) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

A Réz-hegységtől délre, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.

Története

Örvénd ősrégi település, mely már az Árpád-kor-ban lakott hely volt, Vluend néven. 1282-ben a Csanád nemzetség birtoka volt, és valószínűleg azonos volt azzal az Örvényesligete (Urweusligethe) nevű helységgel, melyet 1336-ban a Csanád és a Rátold nemzetségek elcseréltek egymás között. 1360-ban a Telegdiek osztoztak meg a birtokon, s ekkor említették a mellette folyó Örvényespataka nevű folyócskát is. 1388-ban a Putnoki család is közbirtokos volt itt. 1470-ben Örvény már vásáros helyként volt jegyezve. A vásártartási jogot Mátyás király adományozta, ez a vásár a második bécsi döntésig, 1940-ig működött Mátyás vásár néven.

1561-ben Telegdy Mihály és Miklós osztálylevelében említették, ekkor már iskolával és templommal is rendelkezett. A 17. század elején Bocskai István fejedelem is birtokosa lett a településnek, aki 1606. december 17-én kelt végrendeletében Örvendi Pálra, egyik idevaló kedves főemberére hagyta itteni birtokát, az erdélyi Balázsfalvával együtt.

Az 1800-as évek elején a Beöthy és a Juricskai családok birtoka volt, s az övék volt még a 20. század elején is. A településhez tartozott még Telkespuszta is. 1848 decemberében az erdélyi seregek élén Bem József bevonult a községbe, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a temetőben több örvéndi honvéd sírja megtalálható ma is. Az 1848–1849-es szabadságharc ismert örvéndi hősi halottai: Nagy József, Papp Imre, Sorbán Ferenc, Sorbán László, Varga Miklós.

1900-ban 871 lakosából 860 magyar, 9 román, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott, és az Élesdi járás egyik körjegyzőségi székhelye volt.

2011-ben 1053 lakosából 887 magyar, 92 román, 53 szlovák anyanyelvű.^[2]

Nevezetességek

• Református temploma az 1200-1300-as években kőből épűlt róm.kat. templomnak . Az 1500-as -as évek második felében a falu lakossága és a templom is református lett .A templomot többször is bővítették .Először keleti végét a volt szentélyt elbontva annak köveiből és téglával kiegészítve keleti irányba hosszabították az 1700-as években . Végűl az 1800-as években a torony megépűlésével nyerte el mai formáját.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek