Lehecsény
| Lehecsény (Leheceni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kerpenyéd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kerpenyéd |
| Irányítószám | 417138 |
| SIRUTA-kód | 28228 |
| Népesség | |
| Népesség | 314 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 48″, k. h. 22° 30′ 59″46.446566, 22.51638446.446566°N 22.516384°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 48″, k. h. 22° 30′ 59″46.446566, 22.51638446.446566°N 22.516384°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lehecsény (románul Leheceni) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Bihar-hegységben, a Fekete-Körös egyik ága mellett, Vaskohtól délkeletre fekvő település.
Története
A falut 1588-ban említette először oklevél Lehechien néven.
1600-ban Recheleny (Lechecheny), 1808-ban Lehecsény, 1913 Lehecsény néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről.
| „ | Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, magas hegyek közészoritott völgyben, 420 óhitü lakossal, kik közt 42 fazekas. Anyatemplommal. | ” |
Földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt.
1910-ben 565 lakosából 6 magyar, 559 román volt. Ebből 559 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
2002-ben 422 lakosa közül 413 fő (97,9%) román, 9 fő (2,1%) cigány volt.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1820-ban épült.
- Fazekasság, kézműipari tevékenységek: Lehecsény falu a vörös agyag megmunkálásának központjaként ismert, ahol még napjainkban is számos hagyományos darabot készítenek, közülük is legismertebbek a lehecsényi edények, melyeket spirálvonallal, körökkel és cakkozással díszítenek. Az egyetlen fazekas, aki ezt a mesterséget ma is a hagyományok szerint végzi Raul Bocse, aki alig 8 éves korában ismerkedett meg a fazekas koronggal, nagyapjának köszönhetően.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
Külső hivatkozások
Sablon:Bihar megye települései
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
