Báránd

Ez a szócikk a Hajdú-Bihar vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Báránd (egyértelműsítő lap).

Báránd
Báránd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4161
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	2262 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292972867618, 21.22798601639247.292973°N 21.227986°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292972867618, 21.22798601639247.292973°N 21.227986°E
Báránd Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Közigazgatási területe, 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.

Megközelítése

Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van. Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett helyezkedik el, közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Története

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332–1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,^[12] de kisebb roma közösség is él itt

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).^[13]

2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).^[14]

Infrastruktúra

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években^[mikor?] készült a legtöbb útburkolat. 2014-ben elkészült a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

Sport

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

• Futball: Báránd KSE
• Birkózás:Berde László volt birkózó közreműködésével

Műemlékek

• Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
• Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
• A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
• Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

• 
  Nepomuki Szt. János szobra
• 
  Református templom
• 
  A bárándi római katolikus templom. Nagyboldogasszony tiszteletére épült 1747 és 1752 között
• 
  Körtvélyessy kút Bárándon

Híres szülöttei

• Futó Dezső (1916–1994) kisgazdapárti politikus
• Balassa Iván (1917–2002) néprajztudós
• Körtvélyessy Magda (1919–2007) festőművész
• Dunkel Lehelné Bottka Vilma (1923- ) iparművész, szövőnő
• Katona Irén (1938- ) óvónő és kulturális segítő pedagógus.
• Kabai Sándor (1946- ) mérnök és számítógépes grafikusművész.

Testvérvárosai

• Székelyszentistván, Románia
• Páva, Románia
• Belzyce, Lengyelország

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

További információk

• Báránd hivatalos oldala
• Startlap linkgyűjtemény – Báránd
• Báránd közigazgatási portálja Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bárándi helyi tévé oldala

Ajánlott irodalom

• Balassa Iván: Báránd története és néprajza. 1985, Báránd. ISBN 963-023-993-0
• Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. 1992, Budapest. ISBN 963-850-262-2